Rampasek László A.

A 21. század hátralevő részére várható klímaváltozásról adott ki a NASA egy videót a hétvégén, ami egészen 2099-ig mutatja be egy forgó földgolyó, hogy milyen változás várható az átlaghőmérsékletben és a csapadékban. Az animáció az első felében a felmelegedést modellezi, érdekes megfigyelni, hogy az nem egyenletesen, hanem hullámokban, olykor évtizedeket átölelő pulzálással jön majd, és a sarkvidékeket érinti a legerősebben, ahol a piros szín felvillanása az évszázad végére 20 fokos felmelegedést jelez előre. Mivel amerikai a videó, ez Fahrenheitben érthető, Celsiusban ennek nagyjából a felével lehet számolni.

Tovább a cikkre >>

Sok tudósítás fog beszámolni a következő időszakban, a Pine Island Gleccserről leszakadt jéghegy létrejöttével kapcsolatban. Az olvasó döntse el a tények ismeretével, hogy az Ő életére ez lesz-e hatással, és vajon kell-e valamit cselekednie vagy nem..
Nézzük a tényeket:
– Tudósok, szakértők jelentése szerint 6-10 évente szakadnak le jéghegyek a selfjegek végéről a déli sarkon.
– A világ legnagyobb regisztrált jéghegye a B-15 néven elhíresült táblás jégóriás volt, amely 2001-ben vált le a Ross-selfjégről a déli sarkon. A 11 000 négyzetkilométeres jégóriás több év alatt olvadt csak el, ahogy egyre sodródott a Déli-óceánban és közben emelve annak szintjét.

Tovább a cikkre >>

Ahogy a képen is látszik, elég meleg volt az elnök beszéde alatt. Amerika olyan mind egy órási tengeri cirkáló, nem egy könnyű dolog irányítani… Az elnök, ha el akarja tekerni a kormányt éveket kell várnia arra, hogy megmozduljon a hajó orra. Már ég a talaj az USA alatt (szó szerint) és mivel nagyon nagy hatással van a világra, hogy ott mi történik ezért ez a beszéd nagy jelentőségű mindannyiunk számára. Elfogyott a további hezitálásra az idő ebben a kérdésben. Az elnök ezt ismerte fel és nagyon helyesen. Az Egyesült Államok szeretne a klímaküzdelem csatájából is győztesen kikerülni. Ezt követően bizonyára fel fognak gyorsulni a dolgok és olyan eszközöknek mind a karbon kreditek meg fog nőni még jobban a jelentőségük.

Tovább a cikkre >>

A nyilvánosság számára hat év pereskedés után vált elérhetővé, hogy mi történt 2003. április 10-ről 11-re virradó éjszaka a paksi atomerőmű kettes blokkjában. Az üzemi balesetet a csernobili utáni legkomolyabbnak tartották – Fukusimáig, megcáfolva ezzel azok állítását, akik a világ 10 legbiztonságosabb atomerőművei közé sorolják a paksit. De ha így is van, józan ésszel felmérve teljesen mindegy, hogy egy nukleáris eszköz kicsit veszélyes vagy nagyon, mert ha a keletkező hiba olyan, amire még nem volt példa vagy nem ismert okokra vezethető majd vissza, a katasztrófa be fog következni ott is, ahol a biztonsági szint a legmagasabbnak kikiáltott! Azon egyszerű okból, mert arra az esetre nem lesznek felkészülve. Aki azt írja, hogy nem lehet Csernobil vagy Fukusima Magyarországon annak igaza van, mert azt majd Paksnak hívnák! Nem szeretném, ha a világ majdnem összes embere megismerné azt a szót, hogy Paks, mert az nem amiatt lenne, hogy az ottani kézisek világbajnokságot nyertek.

Tovább a cikkre >>