1959-ben Bertrand Russell (1872-1970), Nobel-díjas filozófus, matematikus és békeaktivista, alig egy hónappal 87. születésnapja előtt, széles körű interjút adott a BBC-nek és a CBC-nek.
Ebben a felvételben Russell életbölcsességeket ad át – a kritikus gondolkodásról, a szeretetről és a toleranciáról – egy 1000 évvel a jövőben élő generációnak. Interjúkészítő: John Freeman.
ÁTÍRAT:
INTERJÚKÉSZÍTŐ Egy utolsó kérdés: Tegyük fel, Lord Russell, hogy ezt a filmet ezer év múlva megnézik az utódaink, mint egy Holt-tengeri tekercset. Mit gondol, mit érdemes elmondani annak a generációnak az Ön életéről és az abból levont tanulságokról?
BERTRAND RUSSELL Két dolgot szeretnék mondani, egyet intellektuális és egyet erkölcsi szempontból: Az intellektuális dolgot így fogalmaznám meg: Amikor bármilyen témát tanulmányoznak, vagy bármilyen filozófiát fontolgatnak, csak azt kérdezzék meg maguktól: „Mik a tények, és mi az igazság, amit a tények alátámasztanak?” Soha ne hagyják magukat eltéríteni sem attól, amit hinni akarnak, sem attól, amit szerintük jótékony társadalmi hatással járna, ha hinni lehetne benne. Csakis és kizárólag azt nézzék: „Mik a tények?” Ez az intellektuális dolog, amit szeretnék nekik mondani. Az erkölcsi dolog, amit szeretnék nekik mondani, nagyon egyszerű. Azt mondanám: a szeretet bölcs, a gyűlölet ostoba. Ebben a világban, amely egyre szorosabban összekapcsolódik, meg kell tanulnunk tolerálni egymást. Meg kell tanulnunk elviselni azt a tényt, hogy egyesek olyan dolgokat mondanak, amiket nem szeretünk. Csak így tudunk együtt élni. És ha együtt akarunk élni, és nem együtt meghalni, meg kell tanulnunk egyfajta jótékonyságot és toleranciát, ami elengedhetetlenül fontos az emberi élet folytatásához ezen a bolygón.
„Három egyszerű, de rendkívül erős szenvedély irányította az életemet: a szerelem utáni vágy, a tudás keresése és az emberiség szenvedése iránti elviselhetetlen szánalom.”
― Bertrand Russell
